Miért érdemes komposztálni?
A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva egyrészt kiváló trágya keletkezik belőle, másrészt a sűrű talajt laza, porhanyós szerkezetűvé alakítja.
Mekkora helyre lesz szükség?
A komposztálható hulladékok mennyisége egy főre egy év alatt kb. 100 kg. A kert nagyságától függően ehhez még hozzájöhet 100 m2-nyi területen kb. 500 kg komposztálható nyersanyag. Ezek a mennyiségek határozzák meg, hogy mekkora helyet érdemes kialakítani a kertben. Egy átlagos 4 fős család esetén elegendő a komposztáló edényzet számára szükséges kb. 1m2-nyi hely. A komposztáló edény elhelyezésén túl szükség lesz még 1-2 m2 helyre ahhoz, hogy a keverés előtt, ill. ősszel – amikor nagy mennyiségű lomb keletkezik – ezeket a nyersanyagokat külön gyűjthessük.
Hol legyen az a hely?
- A komposztáló edényt félárnyékos, védett, de jól megközelíthető helyre tegyük
- Ha megtehetjük, ne a ház északi oldalát válasszuk, mivel ott hűvösebb van, lassabban megy végbe a folyamat
- Lehetőség szerint egy fa vagy bokor árnyékába helyezzük kii, mely védelmet nyújthat a komposztálónak az erős napsütés vagy a heves esőzés ellen
- Hagyjunk a kerítéstől 0,5 – 1 m távolságot, hogy jobban meg tudjuk közelíteni a komposztálót és könnyebb legyen kezelni a komposztot
- Egyenes talajra állítsuk, ne legyen mélyedés, ahol összegyűlhet a víz, mely később gondot okozna
- Elegendő helyünk legyen a komposztáló edény mellett az átforgatáshoz ill. a szerves anyagok gyűjtéséhez
- Legyen a közelben csap vagy esővíztároló hordó, hogy szükség esetén nedvesíthessük a komposztot
Milyen anyagokat lehet komposztálni?
Konyhai hulladékok, például:
Zöldség és gyümölcshéj, citrusfélék héja (kis mennyiségben), tojáshéj, kávézacc és teafilter, hervadt virág, szobanövények elszáradt részei
Kerti hulladékok:
Levágott, de már száraz fű, sövénynyírásból származó ágak, levelek, kerti gyomok (virágzás előtt) lomb, aprított gallyak, lehullott gyümölcs, faforgács, fűrészpor, szalma, elszáradt (nem beteg) növények
Egyéb komposztálható anyagok:
Növényevő kisállatok ürüléke, kartonpapír (mértékkel), fahamu: max. 2-3 kg/m3
Nem komposztálható:
Főzött konyhai hulladék, csont, magvas gyomok, gyomgyökerek, húsevő állatok ürüléke, festék, lakk, olaj- és zsírmaradék, nem lebomló anyagok: üveg, fém, műanyag stb.
Hogyan használjuk a komposztálót?
Gyűjtés:
A konyhai hulladék gyűjtéséhez rendszeresítsünk egy fedeles tárolóedényt és ezentúl minden komposztálható szerves hulladékot tegyünk abba.
Aprítás:
Aprítsuk fel a nyersanyagokat úgy, hogy 5 cm-nél kisebb anyagok kerüljenek a komposztálóba. A kisebb nyersanyagokhoz használjunk metszőollót, a nagyobbakat ásóval könnyen apríthatjuk.
A komposztáló feltöltése:
A komposzt aljára laza, ágas-bogas anyagot helyezzünk, hogy megfelelő levegőáramlást tudjunk biztosítani. Erre rétegezzük a szerves konyhai és kerti hulladékot.
A rétegzés aranyszabálya:
finom anyagot a durva szerkezetűvel, nedveset a szárazzal, zöldet a barnával rétegezzünk! A magas nitrogéntartalmú anyagokhoz (zöld színűek: konyhai hulladék, fű, stb.) 25-30-szor több széntartalmú (barna: fakéreg, fűrészpor avar, stb.) anyagot használjunk! Ezt mindig tartsuk be, kísérletezzük ki magunk a megfelelő egyensúlyt. A barna anyagokból könnyen tudunk tartalékolni, felhalmozni a komposztáló mellett, míg a zöld anyagok keletkezése nem egyenletes.
Minél többféle nyersanyagot keverünk össze, annál egyszerűbb fenntartani az egyensúlyt és annál biztosabb, hogy jó minőségű lesz a kész komposzt. Felváltva rétegezzük egymásra az aprított, zöld és barna anyagokat 15-20 cm vastag rétegekben a fenti arányt figyelembe véve – szükség esetén ezt megszórhatjuk mészporral (CaCO3 finom őrleménye), szerves trágyát (négyzetméterenként kb. 4 marék) tehetünk hozzá – a trágya táplálja a korhasztó baktériumokat és tápanyaggal dúsítja a készülő elegyet. Kerti földet és korábbi, kész komposztot is rétegezhetünk hozzá vékonyan – ezek is segítik a beindulást. Minden réteget öntözzünk be kissé, csak annyira, hogy éppen nedves legyen.
Az anyagok összekeverése után 4-5 nap múlva hirtelen megemelkedik a hőmérséklet. Ha megtelt a komposztáló, akkor 5-6 hétig ne nyúljunk hozzá, mert ebben a fázisban lesz a legmelegebb, amikor beindul a bomlási folyamat.
A lebomlás érdekében 1-2 hónap múlva érdemes villával átforgatni a készülő komposztot, hogy az eddig kívül elhelyezkedő anyagok középre kerüljenek, ahol a meleg hatására felgyorsul a komposztálódásuk. Zárt komposztálóban fokozottan kell figyelni a nedvesítésre! Rendszeresen ellenőrizzük a komposztot, és ha szükséges, ürítsük ki a komposztálót és úgy forgassuk át, majd tegyük vissza az anyagot az edénybe.
| Marokpróba Kézbe véve egy maroknyi anyagot, ha összenyomva morzsalékossá válik, akkor túl száraz, ha pedig nedvesség jön belőle, akkor túlnedvesedett. Optimális, ha lazán összeáll, mint a szivacs. A szerkezete jó, ha laza, morzsalékos, és apró állatok pl. giliszta találhatók benne. |
Mikor kész a komposzt?
A zárt komposztedényben legalább 8 hónap és az optimális feltétek teljesülése esetén várható, hogy megérik a komposzt. Ez nyitott komposztálóban még több időbe telhet. Ha az anyag minden része apró szerkezetűvé (5 cm-nél kisebbé) alakult át, laza földszerkezetű és finom, erdőtalajra emlékeztető illata van, akkor elkészült a komposzt.
Mire használhatjuk a komposztot?
Felhasználás előtt rostáljuk át a komposztot, hogy a nagyobb darabokat ki tudjuk választani belőle. Azok mehetnek vissza a következő komposztba, hogy tovább érlelődjenek.
A kész komposztot tavasszal vagy ősszel dolgozzuk be a kerti földbe. 10 m2-nyi területre 5-10 l komposztot szórjunk és kb. 2 mm-es vastagságú komposztréteget terítsünk ki. Szobanövényekhez, kerti virágládákhoz óvatosan, 2:1 arányban keverjük más talajjal, attól függően, mennyire tápanyagdús földet igényel a növény.
Lexikon
Bálázó
Bálázógép segítségével tömörítik és csomózzák össze az újrahasznosítható hulladékok egy részét, a papírt és a műanyagot.
Hulladék
A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegesé vált, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú elem, amelyet tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud, és amelynek kezeléséről, ártalmatlanításáról külön gondoskodni kell.
Hulladékátrakó-állomás
A hulladékátrakó-állomás a hulladék ideiglenes tárolását szolgálja. Az átrakóba egy nagyobb térségből szállítják a háztartási hulladékot, amelyet nagyméretű konténerekbe tömörítenek, majd konténerszállító járművek viszik a hulladéklerakóba. Az átrakó állomás üzembe helyezésével csökkenthetőek a szállítási költségek, illetve a közutak terhelése.
Hulladék-előkezelés
Az előkezelés során a hulladékot úgy manipuláljuk, hogy veszélyessége csökkenjen, további feldolgozásra, kezelésre alkalmas legyen. Az előkezelés során a hulladékot apríthatjuk, rostálhatjuk, tömöríthetjük, darabosíthatjuk, tisztíthatjuk, válogathatjuk, valamint a maradék hulladékot lerakás előtt stabilizálhatjuk.
Hulladékgyűjtő-sziget
A gyűjtősziget a háztartásokban keletkező, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, települési szilárd hulladékok gyűjtésére szolgáló közterületen lévő begyűjtőhely.
Hulladéklerakás
A települési szilárd hulladékoknak a környezetvédelmi és a közegészségügyi követelmények betartásával, a talaj felszíne felett vagy a talajfelszín alatt, meghatározott technológiai rend szerint történő rendezett elhelyezése, ártalmatlanítása a rendezett lerakás.
Hulladékudvar
A hulladékgyűjtő udvar a háztartásokban keletkező nem kommunális, valamint veszélyes- és speciális (pl. elektronikai hulladék, festékes doboz, elem, akkumulátor) szilárdhulladék átvételére, az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt átvevőhely.
Hulladékválogató
A települési szilárd hulladékból származó hasznosítható papír, műanyag és fém hulladékok válogatására szolgáló válogatómű. A válogatóművekben a beérkező anyagok fajtánként, az ipari hasznosítók igényei szerint kerülnek szétválogatására.
Komposztálás
A komposztálás során egy természetes folyamatot, a szerves növényi eredetű anyagok biológiai lebomlását segítjük elő. A komposztálás során a különböző mikro- és makroorganizmusok közreműködésével a szervesanyagok egyszerű alapvegyületekre bomlanak le, átalakulnak és a nem mineralizálódott szerves anyagokkal humusz anyagokat képeznek. A komposzt a növények számára fontos tápanyagokat tartalmaz.
Rekultiváció
Rekultiváción a települési szilárdhulladék-lerakók felszíni és felszín alatti környezetszennyező hatásának, azaz a környezeti elemek terhelésének csökkentését, további terhelésük megakadályozását értjük, a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek együttes figyelembevételével.
Szelektív hulladékgyűjtés
A szelektív gyűjtés a különböző alapanyagú hulladékfajták, mint a papír, a műanyag, az üveg, a fém, a szervesanyag különgyűjtését jelenti. A szelektív gyűjtéssel tesszük lehetővé az egyes hulladékösszetevők anyagában történő újrahasznosítását.
Újrahasznosítás
Az újrahasznosítás olyan tevékenység, melynek az a célja, hogy a tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
