Hulladék

Hulladék háttér – Tények és adatok a világban

Mi is az a hulladék?

A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegesé vált, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud, és amelynek kezeléséről, ártalmatlanításáról külön gondoskodni kell.

Hulladéknak kell tekinteni minden olyan kibocsátást, amely a gazdasági, társadalmi és magántevékenységből kikerül a környezetbe, de felesleges, illetve nem hasznos az adott tevékenység közbenső vagy végső célja szempontjából. Vagyis nem csak az anyagi jellegű, fizikai formában is megjelenő anyagokra kell gondolni, hanem az immateriális jellegű „haszontalan” kibocsátásokra is (zajártalom, hulladék hő, stb.). Hulladéknak kell tekinteni az erőforrások pazarló, vagy célszerűtlen felhasználásából adódó erőforrástöbbleteket, az eladhatatlan árukészletet.

A hulladék számokban

Hazánkban becslések szerint évente körülbelül 70-100 millió tonna hulladék keletkezik, amelynek mintegy 20-22%-a származik közvetlenül a lakosságtól, a többi 78-80% termelési eredetű.

Korunk egyik legjellemzőbb háztartási „szemetéből”, az italok csomagolóanyagaként alkalmazott, hulladékká vált műanyagokból Magyarországon évente körülbelül 300 000 tonna keletkezik. Ebből a műanyagpalackok mintegy 80 millió darabot tesznek ki, Ha ezeket egymás után raknánk, a palackok sora elérne a Holdig.

A műanyagpalack a mai kor egyik emblematikus hulladéka: egyre csak gyarapszik a mennyisége: jelentős részük a természetben, gyakran az óceánokban köt ki, ahol az áramlatok szigetekké hordják össze őket. De mekkora szigetekké! A legnagyobb szemét-sziget a Csendes-óceán felszínén úszik. Két, egymástól különálló részből tevődik össze: Japánnál a Keleti szemétfolt, a Hawaii-szigeteknél pedig a Nyugati szemétfolt található. A szigetek teljes átmérője nagyjából 2500 kilométer, területe több Magyarországnyi. Becsült tömege 100 millió tonna. A palackok a felszín alatt lebegő 10- 30 méter vastag tömeget képeznek, amely aztán a napsütés – az UV-sugárzás – hatására lassan apró darabokká morzsálódik, de közben jön az utánpótlás új palackokból…

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos hazai és EU-szabályozás

• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
• 311/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről
• 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
• 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
• 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról
• 317/2013. (VII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről
• 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról

Kommunális szilárd hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályok:

• 224/2004. (VII.22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről
• 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
• 438/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről
• 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

A felsorolt jogszabályok az uniós jogi aktusok átültetését is magukban hordozzák, így a jogszabályi kötelezéseknek való megfelelést a tevékenységek végzését engedélyező hatóságok, mint eljáró illetékes szervek által kiadott engedélyek bizonyítják.